Közösségépítés az ifiben 1.

Az ifjúsági munkásoknak szüksége van programok megszervezésére, hogy újak jöjjenek és a közösség épüljön.

Ezek hatékonyak is lehetnek, de tisztában kell lennie minden vezetőnek azzal, hogy önmagukban a színes programok csak pár hónapig építik a közösséget. Ha a közösségépítés egy ház lenne, akkor az alap és a beton szerkezet a kapcsolatépítés, a falak pedig a programok. Szembesíteni kell magunkat, ifivezetőket azzal, hogy elcsábíthat minket a sok vonzó módszer és jónak tűnő program megvalósítása. Néha „varázslatot” várunk ezektől és a gyors eredmény érdekében kísértés is, hogy ne ezek megtervezésére és megvalósítására fordítsuk az időnk jelentős részét.

A legtöbben egy titkos programot vagy receptet keresnek, amit elleshetnek egy másik jól működő gyülekezet ifijétől, hogy a sajátjukban hasonlóan virágzó közösségi élet jöjjön létre . Azért tudom ezt magabiztosan írni, mert a szolgálatom elején rengeteg kudarcot vallottam ezen a területen (Áron). Fél hetes program sorozatokat, ifjúsági istentisztelteket, férfi napokat és még sok mást szerveztem nagy erővel és nagy csapattal, működött is, de hat hónap elteltével mind elvesztette a kezdeti varázsát, ingergazdagságát és egy program lett a sok közül. Lassan tanultam meg, hogy a fiatalok nem véletlenül töltenek ugyanannyi vagy még több időt ifi előtt és után egymással, mint amennyit magán az ifi programon. A kapcsolatok, a közösség is fontos számukra, nemcsak az ifi általunk előre megtervezett programja. Nehéz megtalálni a közösségépítésben a határt a programok és a kapcsolatépítés között mert a kettő együtt jár. Így foglalnám ezt össze:

Minden program lehet közösségépítő, de a közösségépítés nem csupán programszervezés.

A fiatalok számára a közösségnek rengeteg formája van. Néha felszínes közösséghez tartoznak mint például egy Facebook csoport vagy egy Instagramm, YouTube rajongói kör. Van, hogy teljesítmény és készség alapú közösségekhez tartoznak mint például a sport csapatok, zenekar, színjátszókör vagy a bandák. Néhány közösségre pedig “kötelezve” vannak a fiatalok, ilyen a család az iskola vagy sokszor a vasárnapi gyülekezeti alkalom is. De maguk is választanak és alakítanak közösségeket, mint például a klikkek vagy a baráti körök.

A közösségépítés alapja a kapcsolatépítés. De van egy sarokköve is a közösségépítésnek, amiből fakad a kapcsolatépítés.

A keresztyén definíció szerint nincsen közösség Krisztus élete, halála és feltámadása nélkül. A Szentírásban azt látjuk, hogy Jézus a sarokkő (Ef 2:19-21), hogy ő az Egyház feje (Kol 1:18) és „Ő előbb volt mindennél, és minden őbenne áll fenn” (Kol 1:17) Dietrich Bonhoeffer így foglalja ezt össze: „A kereszténység egy Jézus Krisztus által és Jézus Krisztusban megélt közösséget jelent. Nincs olyan keresztény közösség, amely ennél több lenne, de olyan sincs, amelyik kevesebb. Az egyszeri, röpke találkozástól az éveken át tartó, napról-napra megélt szövetségig a keresztény közösség csupán ebből áll. Mi csakis Jézus Krisztus által és Benne tartozunk egymáshoz.” Így folytatja Bonhoeffer: “A keresztény testvéri közösség nem egy eszmény, amit nekünk kéne megvalósítani, hanem egy Isten által, Krisztusban megteremtett valóság, amelybe lehetőségünk van betagozódni. Minél tisztábban megtanuljuk fölismerni, hogy közösségeink alapja, ereje és ígérete egyedül Jézus Krisztusban van, annál inkább megtanulunk egyre nagyobb békességgel az egymással való testvéri szövetségre gondolni, azért imádkozni és azt remélni.”