Egy új, elgondolkoztató sorozatot indítunk. Célja, hogy véleményt formáljatok ti is a kérdésekben, beszélgetés induljon és szemléletváltások történjenek.

Második rész – A gyülekezetek felelőssége

A Youthscape nevű angol ifjúsági szervezet 2016-ban 2054 gyülekezetet kérdezett meg, több, mint 15 felekezetből a fiatalokkal kapcsolatban. A felmérésben vizsgálták, hogy mik azok a top témák, amik érdeklik a fiatalokat, majd a gyülekezeteket is megkérdezték, hogy milyen gyakran foglalkoznak ezekkel a témákkal.

A gyülekezetek összesen 50,2 % beszél gyakran a keresztyén hit alapjairól egy ifi alkalmon vagy a gyülekezeti életben. (Meglepő, mert akkor mi másról beszélnek az idő másik felében…) A gyülekezetek 10%-ban van szó rendszeresen a pornográfiáról, gender témáról, más vallásokról, drog problémákról. Azaz a gyülekezetek 90 % soha vagy csak nagyon ritkán hozza ezeket a témákat fel. Pedig ezek azok a témák ami a fiatalok érdeklődési körének fókuszába tartoznak. Ma már ráadásul ide sorolhatnánk a klíma változás teológiai és evangéliumi megközelítését is, amiben azt hiszem gyülekezeti szinten is hiányosságok vannak. A cikkhez csatolt képeken látszik, hogy bizonyos témakörök milyen arányban és milyen elől helyezkednek el a fiatalok és gyülekezetek listáján.

Tanulságos, hogy sok esetben fiataljaink szívesen beszélnének hitükről, hívnának barátokat az ifijükbe, de mivel a gyülekezetek mindössze 21,7 %-a foglalkozik ezzel a témával, így a legtöbb helyen eszköztelenek maradnak és nem tudják hogyan osszák meg a hitüket másokkal, így pedig közösségeikbe is csak igen ritkán hívnak új ismerőst.

Pozitívum, hogy mind az imádság, mind a bibliaolvasás témája az első 3 helyen szerepelt azon a listán, amivel a gyülekezetek foglalkoznak. Ennél csak az érdekesebb, hogy míg a gyülekezetek témával való foglalkozásának gykoriságát mérő táblázat legalján szerepelt a pornográfia, szex, más vallások és függőségek, addig a fiatalok érdeklődését mérő táblázat élvonalába kerültek ugyanezek a témák.

Hasonlóan érdekes, hogy a világvallások a fiatalok 65%-át érdekelné, de az ifik csupán 4%-ban beszélnek erről rendszeresen.

Az pedig ehhez képest csak megerősítő jelzés, hogy a szex témaköre továbbra sem unalmas a számukra, így nem érdemes lerágott csontként kezelni (74%-ot érdekli)

Már csak exkurzus szintjén érdekes, hogy míg fiataljaink többségét – 60% – (kifejezetten) érdekli a vezetői szerep kipróbálása, addig az ifimunkában mindössze a közösségek 17%-ban kapnak erre lehetőséget. Vajon ebben mi a felelősségünk, hova lehetne behívni még őket? Ha pedig nem hívjuk be, hol fogja megtalálni azt a szerepet ahol nagyobb felelősséget is vállal?