Egy új, elgondolkoztató sorozatot indítunk. Célja, hogy véleményt formáljatok ti is a kérdésekben, beszélgetés induljon és szemléletváltások történjenek.

Első rész – A fiatalok társadalma

David Kinamann Rise of the churchless című könyvében a Barna Group több évtizedes kutatásait foglalja össze. A felmérés szerint a tinédzser korosztály tekinthető a vallásilag legaktívabb korosztálynak, viszont a huszonévesek már a legkevésbé azok. A Barna Group egyik felmérése, amelyet több mint tíz éven keresztül végeztek, már korábban kimutatta, hogy a gyülekezeti életben való részvétel a 18–29 éves korosztály körében esik vissza jelentősen. Egy 2011-ben ebben a korcsoportban elvégzett felmérés során a megkérdezett fiatalok 57 százaléka nyilatkozott úgy, hogy kevésbé elkötelezett, mint volt 15 éves korában, 38 százaléka kétségbe vonta saját hitét, 32 százaléka pedig azt állította, hogy elutasította a szülei hitét.

Mi az oka a gyülekezetek elhagyásának?

A megkérdezett fiatalok úgy érzik, hogy a keresztények démonizálnak mindent, ami a gyülekezeten kívül van, elutasítják a popkultúrát, annak zenéjét és filmjeit. Ezek a fiatalok úgy gondolják, hogy a keresztények rosszul választják szét a szent és világi dolgokat, valamint nem foglalkoznak a világ komplex valóságaival. Kinnaman arról van meggyőződve, hogy a gyülekezetektől, illetve a hittől való elszakadásnak az egyik fő oka a bibliai műveltség hiánya, aminek következtében valójában gyenge a hitük.

Kenda Creasy Dean a Majdnem keresztény című könyvében arról írt, hogy az amerikai tinédzserek olyan dolgokban hisznek, amelyek a felszínen ugyan kereszténynek tűnnek, a valóságban azonban doktrinálisan helytelenek. Christian Smith és Melinda Lundquist Denton Lélekkeresés című könyvükben úgy összegezték a vizsgált korosztály hitét, amelyet ők „morálterapeuta deizmusnak” neveztek el, hogy „Isten egy égi komornyik és egy kozmikus terapeuta keveréke, aki minden felmerülő problémával foglalkozik, professzionális módon segíti a népét, hogy jobban érezzék magukat, de nem bonyolódik bele nagyon személyesen az egész folyamatba”.

egy 1999-es George Barna Group-felmérés során – amelyben azoknak a tinédzser „evangélistáknak” a hitét vizsgálták, akik a hitüket rendszeresen megosztották tinédzser társaikkal – szintén az derült ki, hogy csak nagyon kevesen voltak képesek akár egyetlen bibliai résszel is alátámasztani Krisztusba vetett hitüket. A felmérés kimutatta azt, hogy az önbizalmuk jóval meghaladta a valóságos ismereteiket.

A felmérés szerint a megkérdezett fiatalok mintegy harmada mondta azt, hogy a gyülekezet unalmas, 24 százalékuk azt, hogy a hitük lényegtelen a karrierjük vagy érdekeik szempontjából, 23 százalékuk vélte úgy, hogy a gyülekezet nem készíti fel őket a valós életre, ugyancsak 23 százalék vélekedett úgy, hogy a Bibliát nem elég világosan vagy nem eleget tanítják a gyülekezeteikben, valamint 20 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy Isten hiányzik a gyülekezettel kapcsolatos tapasztalatukból

Kinnaman szerint a marketing és a reklámok közvetítik azt a felületes világképet, amely szerint a legfontosabb korosztály a huszonéveseké, ennek pedig két nagyon fontos és nagyon negatív következménye van. Az első, hogy a fiatalokban azt a tudatot erősíti, hogy ők mindennek a mértékei, ők mondhatják meg, „mi a menő”, a második negatív következmény pedig az, hogy nem értékelik az idősebb generációt, ami a generációk töredezettségéhez vezet. Kinnaman szerint mindez egy alázat nélküli hitet eredményez. „Ha már mindent tudsz, amit tudni kell, és mindenki azt mondta neked, hogy úgy vagy jó, ahogy vagy, ha azt gondolod, hogy az Isten feladata, akiben hiszel, az, hogy jól érezd magad a bőrödben, akkor nincs sok okod, hogy Jézus lábaihoz ülj, és a tanítvány alázatos életét éld.

A Barna Research Group felmérése szerint a szexuális viselkedésmódok is nagyban befolyásolják a fiataloknak a gyülekezethez és a hithez való viszonyát. Az általuk megkérdezett fiatalok 12 százaléka állította azt, hogy a szexuális aktivitás következtében kevésbé érdekli őket a hit kérdése. A számok ugyanis azt mutatják, hogy a 18-29 korosztályban a nem házasok körében öt evangéliumi fiatal közül négy szexuálisan aktív. Érdekes, hogy az a téma, ami a fiatalokat (is) az egyik legjobban foglalkoztatja kifejezetten kevésszer van magyarázva és tanítva evangéliumi módon.