A Fowler-féle hitfejlődési stádiumokat figyelembe véve a kamaszok és a fiatal felnőttek nagy része a szintetikus-konvencionális szakaszban (3.) tart, de néhányan úton lehetnek az elkötelezett hit felé, azaz az individuális-reflexív hitstádium (4.) felé.
A szintetikus-konvencionális fokozat alatt a másokhoz igazodó, közösségi átélésekre és véleményre támaszkodó hitmódot kell értsük, melyben a hit személyes vonatkozásai (például szeretetkapcsolat Isten és ember között) állnak az előtérben. Ebben a szakaszban kezdődik az egyház, a gyülekezeti közösségek és azok vezetői felé történő elköteleződés is.
Az individuális-reflexív hit alatt a tekintélyektől, elvárásoktól és hagyományoktól független, azokra kritikával tekintő, egyéni belátáson alapuló hitmódot értjük, melyben az ésszerűségnek, az értelmes összefüggéseknek különös szerep jut.
(Forrás: Schweitzer: Vallás és életút)
A közösség és a közösségi megtapasztalások nagyon fontosak ebben az életkorban, így az ifi lehetőséget adhat a fiatalok számára mind a közösség iránti igény, mind az Istennel való kapcsolat iránti igény betöltésére, valamint arra is, hogy hitük növekedhessen, fejlődhessen, mélyülhessen.

Olvass tovább!
Miért ne olvasnád el a sorozat többi részét is?
2 gondolat “A kamaszok istenképe és hitfejlődése 3.” bejegyzéshez