Hogyan tartana ifit Jézus? 1.

A sorozat Jézus tanításának 5 alapvető jellemzőjét veszi végig, melyek beépíthetőek a mai ifi alkalmainkba is. Az első ezek közül: A feszültség keltés

Ebben a sorozatban azokat az módszereket tanulmányozzuk, amik Jézus tanításaiban benne voltak és az ifi alkalmainkra nézve tanulságosak lehetnek.

5 retorikai eszköz, ami Jézus tanításaiban megjelent, de valahogy a miénkben nyomokban sem található. Ezek közül az első a feszültség.

Ki az, aki hallott már unalmas igehirdetést? És ki az, aki hallott már olyat, ami végig lekötötte a figyelmét?

Az IFI munka központi célja és lényege az evangélium átadása. De sok órányi padban ülés, facebook és még több különóra után a fiatalok fáradtak és dekoncentráltak mire odaérnek az ifi alkalomra. Hogy volt képes Jézus fenttartani 5000 ember figyelmét oly sok ideig? Hogy lehet, hogy a tanítása megmaradt és átformált embereket? Mit tanulhatunk tőle, ami a mi tanításunkat, alkalmainkat is vonzóvá, érdekessé teszi és a fiatalok számára életformáló hatással lehet?

Jézus volt a leghíresebb tanító a világon, akinek a tanításait ma is újra és újra előveszik. Meghívni nem tudjuk fizikailag az ifijeinkre, de tanulni tudunk tőle. Természetesen nem lehetünk olyan hatékonyak, mint Isten fia. Ahogy viszont tanulmányozzuk az ő tanításait, rengeteg dolgot, amit ő jól csinált, mi egyáltalán nem követjük. Hogy van ez? Tanulhatnánk azért tőle?

Ebben a sorozatban a világ legjobb tanító mesterétől tanulhatunk. Összehasonlítjuk az ő tanítását a mai tanításokkal és végig vesszük azt az 5 pontot, ami erőteljessé tette a tanításait. Ha úgy tanítunk, mint Jézus, akkor két eredmény fogja ezt kísérni: Az emberek emlékezni fognak és reagálnak az ellhangzottakra.

A sorozatot Dave Petty – a Joshia Venture európai igazgatójának – előadásai és disszertációja inspirálta. Amikor ezt az előadást hallottam, úgy lekötött, hogy végig izgalommal és élvezettel jegyzeteltem és minden tekintetben megváltoztatta a gondolkodásomat a készülésről, tanításról, alkalom vezetésről. Mi kell tehát ehhez?

Tanulság #1 – Feszültség

Ha megfigyeljük Jézus tanításait, rengetegszer azt látjuk, hogy feszültség volt a levegőben körülötte a kérdései, tanításai közben. Ez megragadta az emberek figyelmét , elgondolkoztatott ráadásul jóval később is emlékeztek az elhangzottakra emiatt. Erre a három eredményre három bibliai példát is nézzünk meg.

1. Feszültség az emberek figyelmének felkeltésére.
A János 3:1-21 -ben Nikodémussal beszélget Jézus. Jézus a következőt mondja Nikodémusnak egy ponton: Bizony, bizony, mondom neked: ha valaki nem születik újonnan, nem láthatja meg az Isten országát. (3. Vers) Jézus egy olyan megállapítással kezd ennél a zsidó vezetőnél, ami összezavarodottságot keltett az éjjeli látogatóban. Először belső feszültséget kelt, hogy elgondolkoztassa és csak aztán adott választ a kérdéseire. Először éhséget és kíváncsiságot keltett Nikodémusban és csak aztán válaszolt.

2. Feszültség az elgondolkodtatás végett
Az emmausi úton bandukoló két tanítvány Húsvét után találkozik Jézussal (Lukács 24:13-32) Azt olvassuk (17. v), hogy az útjuk elején még szomorúan állnak meg és rest a szívük (25. v) míg a történet végére azt olvassuk, hogy megnyílt a szemük (31.v) és hevült a szívük (32.v). Az út során beszélgettek és vitáztak egymással a tanítványok, majd Jézus csatlakozik és kérdést tesz fel. Mikor válaszolnak, Jézus szembesíti őket: “Ó, ti balgák! Milyen rest a szívetek, hogy mindazt elhiggyétek, amit megmondtak a próféták! Hát nem ezt kellett-e elszenvednie a Krisztusnak, és így megdicsőülnie? És Mózestől meg valamennyi prófétától kezdve elmagyarázta nekik mindazt, ami az Írásokban róla szólt. (Lk 24:25-27) Lűthatóan elgondolkoztatta a tanítványokat Jézus, mert bár még nem ismerték fel, de unszolták és kérlelték, hogy maradjon velük, mert a beszélgetés elgondolkoztatta őket.

3. Feszültség annak érdekében, hogy emlékezzenek

János evangéliumának végén ( Jn 21:17,24) Jézus háromszor kérdezi meg Pétert. Érezhető, hogy Péterben ez feszültséget generál, mert nem érti, hogy miért kérdezi a Mester háromszor “ugyanazt”. – Viszont maradandóvá válik ez az elhívás nemcsak Péter számára, de az író evangélista számára is, mert máskülönben nem emlékezne erre a pillanatra később, mikor írja az örömhírt.Erre mondja Dave Patty összefoglalásképpen a következőt: “Minél inkább küzdessz egy válasz megtalálásában, annál inkább emlékezni fogsz rá, mikor rátaláltál.”

Statisztika

A Joshia Venture igazgatója egy összehasonlítást is végzett Jézus hegyi beszéde és három manapság elhangzott igehirdetés között, hogy összegezze a különböző retorikai eszközök használatát Jézus tanításában és a mai igei tanításokban. Olyan prédikációkat vet alapul, amelyek hasonlóan a hegyi beszédhez kb. 20 perc hosszúságúak és szószámban is hasonló hosszúságot képviselnek. A következőre lett figyelmes a feszültségkeltéssel kapcsolatosan:

Prédikáció összehasonlítás

Prédikáció	Hosszúság	Feszültség keltések száma	A prédikációban való aránya
Hegyi beszéd	2000 szó	49	46%
Prédikáció#1	2285 szó	2	1.4%
Prédikáció#2	2416 szó	7	4.3%
Prédikáció#3	2769 szó	1	1.8%

További példák, mikor Jézus különböző módokon feszültséget kelt a tanításai során.

Rengetegszer tesznek fel a farizeusok kérdéseket Jézusnak, amik megválaszolatlanul maradnak, viszont válaszában még fontosabb témákra mutat rá, amivel feszültséget generál a kérdezőben.
Jézus többször érzékeny pontra tapint, mikor azokra az ellentmondásokra hívja fel a figyelmet, amik a tettek és szavak között húzódnak. ,
Feszültség van a levegőben és gondolkodásra indít, mikor Jézus a tóra szavait is idézi, de egyben behozza azt, hogy Ő mit mond ennek betöltésére.
Jézus példáiban többször is befejezetlen történetekkel találkozunk. A hallgatónak gondolkoznia kell, hogy vajon mi lehet a vége, illetve direkt akár többféle befejezés is lehetséges. Ezek mind-mind gondolkoztatják a hallgatóságot.
Többször olvasunk olyan történetekről Jézus körül, amelyek befejezésénél a hallgatók teljesen más befejezést vártak. ( Többszörösen elvált asszony története / pogány asszony kérése / leprás meggyógyítása )

Hogyan használjuk ezt az IFI-ben?

A fönti felsorolás mind egy-egy esettanulmány lehet, ami példa lehet a számunkra, hogy miként tudjuk a feszültségkeltés eszközét pedagógiai jelleggel az evangélium hirdetésének szolgálatába segítségül hívni. Akár a saját történeteink elmondásával, nyitva hagyva egy-egy történetet, szembesítések használatával a kultúrával és az evangéliummal kapcsolatban. Akár kérdés feltevésekkel (többször is ugyanazt). Amikre viszont érdemes figyelni ifi közben mikor a feszültség keltést eszközül használjuk:

Meg kell találni az optimális arányt. Ha túl sok, a hallgatók feladják és nem figyelnek, mert eltávolodnak. Ha túl kevés, akkor pedig nem lehet őket bevonni, nem kelti fel a figyelmüket.

A feszültségkeltés mindig mutat valamire, célja van, nem önmagáért a feszültségért van. Nem önmagunk szórakoztatása, vagy hatásvadászat a cél. Nem feszültséget akarunk, hogy feszült legyen a helyzet…. Sok bibliai történetben viszont ez adott, nem az a feladatunk, hogy létrehozzuk, hanem, hogy megtaláljuk a történetben, példázatban és leleplezzük azt és használjuk.

További helyzetek, melyek pozitív értelemben vett feszültséget kelthetnek az ifin: