Mégis?! Töltőpontok a szolgálathoz – Kontakt|lencse 3.

Gyakran találkozunk hasonló motivációs idézetekkel: „Bátrabb vagy, mint hiszed, erősebb, mint sejted, és okosabb, mint véled.” (A. A. Milne: Micimackó). Ezek általában két teljesen eltérő reakciót válthatnak ki belőlünk. Jobb esetben felemelnek és erőt adnak, de legyünk reálisak: egy kiégett olvasó valószínűleg csak az asztal felborításához kap ettől erőt. Felmerül tehát a kérdés, hogy mi az, ami lelkesíteni és motiválni tud bennünket, amikor mélyen vagyunk, és amikor magasságokat élünk meg?

Az Ifjúságépítők szervezete által elvégzett, kvalitatív adatgyűjtés keretében az ifivezetők szolgálatával kapcsolatban készült 22 interjú, amelyekben – többek között – szót ejtettünk a szolgálaton belüli motivációkról, és a hétköznapi feltöltődés kérdéskörét is érinettük. A hiánypótló adatgyűjtésben lelkipásztorok, teológusok, laikusok számoltak be ifivezetői szolgálatukról, köztük egyaránt találhatók nők és férfiak; idősebbek, fiatalok; fővárosban, vidéki városban vagy községben szolgálók.

Mitől lelkesedünk?

Motivációra mindannyiunknak szüksége van, hiszen ebből nyerünk erőt ahhoz, hogy megtegyük mindazt, ami ránk bízatott, de igazán csak akkor érezzük ennek szükségét, amikor valamilyen nehézségen megyünk keresztül, származzon az magából a szolgálatból, karrierünkből vagy magánéletünkből. Minden ember különbözik abban, hogy mi az, ami újra lelkesedéssel tölti el egy olyan időszakban, amikor híján van a motivációnak. Lényeges kérdés, hogy mihez vagy kihez is fordulunk keresésünkben.

Az ifivezetők jelentős szerepet töltenek be mind a fiatalok, mind a gyülekezetek életében, ezért az ő jóllétük és lelkesedésük is meghatározó. A kutatás során felismertünk néhány olyan sarokpontot, amelyek meghatározók lehetnek a lelkesedés fenntartásában. Gyülekezeteink ifjúsági vezetői alapvetően önkéntesek, ezért a motiváció kérdése kifejezetten fontos az ő megtartásukban is. Az interjúk alapján három fő kategóriát különíthetünk el aszerint, hogy honnan szerzik a motivációt a szolgálók:

Istennel való kapcsolatukon keresztül
Emberi kapcsolatokból töltődve
A szolgálattól független, személyiségnek megfelelő tevékenységek révén

Ez a három pont azonban csak papíron jelent önálló kategóriát, a valóságban erősen összekapcsolódnak és függnek egymástól, hiszen életünk különböző területeit, ha más nem is, mi magunk összekötjük.

“Isten számára a szakmai életem, a hívő életem, meg a gyülekezeti létem nem három külön entitás, hanem egy, és ezek kölcsönösen jól hatnak egymásra” – fogalmazta meg az egyik ifivezető.

Ezek egyensúlyban tartása személyektől függően változó, mindig azon múlik, hogy épp hol tartunk az életünkben. Ugyanis más hangsúlyokat tart szem előtt egy huszonéves önkéntes és egy középkorú, főállású lelkipásztor. A továbbiakban egyenként vizsgáljuk ezeket a kategóriákat.

Csinálj valami mást!

A legtöbb interjúalany elmondta, hogy új löketet ad neki, ha ki tud szakadni a szolgálat megszokott ritmusából, és valami egészen mást csinálhat. Mindenkinél más működik: valakinél a rövid pihenő, valakinél az, ha kihagyja a lelki alkalmak vezetését, valakinél pedig a hosszabb szünetek. A legtöbben az aktív kikapcsolódást jelölték meg a hétköznapi feltöltődéssel kapcsolatban. ,A legnépszerűbb elfoglaltságok között volt a sport és a kertészkedés, melyeket az olvasás követett, de sokan említették a filmnézést, a zenélést és a kézműveskedést is.

„Az ember mindig szeretne egy picivel többet mozogni, vagy egy picivel többet olvasni, vagy egyéb dolgokat csinálni, de elfogadom, ha egy napomba ez nem fér bele, és azt is elfogadom és örülök neki, ha van másfél óra, amikor bűnözhetek azzal, hogy könyvet olvasok vagy megnézek egy filmet.”

A második kategória a szolgálatból való tényleges kiszakadás. Az igehirdetői és vezetői szerepből néha jó kilépni és igehallgatóvá válni. Ezért ha megtehetjük, néha érdemes átengedni egy-egy alkalom igei vezetését. Ezt akár egy ifitábor keretén belül is meg lehet valósítani, amikor másokat is bevonunk a készülésbe. Nagyobb fáradtság esetén viszont akár hosszabb szünetre is lehetőséget adhatunk. Lelkészek esetében erre a szombatfélév lehet jó példa, de ifivezetők is beszámoltak arról, hogy volt lehetőségük akár fél évig csak résztvevőként jelen lenni az ifiben. Több gyakorlatot is láthatunk, de a kikapcsolódás mindenképp fontos megújulási lehetőség.

Szintén népszerű feltöltődési lehetőség a családdal vagy barátokkal töltött minőségi idő, ami egyértelműen kapcsolódik a következő kategóriánkhoz. Viszont nemcsak beszélgetéseken keresztül, hanem aktív közös kikapcsolódással is lelkesíthetjük egymást. Ilyen lehet például egy családi kirándulás vagy egy LAN-party a haverokkal. A válaszok alapján a lelkészeket veszélyezteti jobban az, hogy a kikapcsolódásról megfeledkezzenek, legalábbis ők látják ennek a veszélyét.

“Szerintem rendszerszintű probléma a lelkészeknél, hogy rengeteg nehéz történet, beszélgetés van eltemetve bennünk, és nincs megteremtve a tere, hogy ezzel valamit kezdjünk.”

“Ha végigsorolom a napokat, akkor az lesz a vége, hogy tényleg nincs egy olyan 0-tól 24 óráig tartó időszak, amikor magammal vagy a családommal foglalkozom. (…) Egy héten összesen 16 olyan szabad órám van, amikor azt mondom, hogy nem megyek sehová, hanem otthon vagyok és a családommal csak úgy időt töltök. ”

Testvérek az úton

Bármennyire is magányos és gépies feladattá tud válni az ifjúsági munka, a szolgálók emberek, azaz társas lények, így emberi kapcsolatokon keresztül keresnek támogatást nehéz időkben. A legtöbben keresnek maguknak valakit, akivel meg tudják osztani kérdéseiket, nehézségeiket és örömeiket a szolgálatukkal kapcsolatban. Ez a társ lehet házastárs, munkatárs, felettes vagy barát. Fontos, hogy a szolgálóknak legyenek saját közösségeik, olyan alkalmak, ahol ők is csak töltődnek, ötleteket és inspirációt nyernek.

„Ami még talán lelkesíteni tud, ha máshonnan nyerek ihletet, például a MEKDSZ közösségében.”

Aki megteheti, az a munkatársakkal osztja meg problémáit, viszont ide tartoznak a közös ifiben szolgálók és a szomszédos lelkészek is, élethelyzettől függően. Ezekben az esetekben a közös szolgálati terület kapcsolja össze az embereket.

„Az ifivezetők vezetőjével elég jóban vagyok, hála Istennek olyan, mintha a nővérem lenne, ezért hozzá is fordulhatok bizonyos kérdésekben.”

Amellett, hogy az ifivezetőknek is van vezetője, hallottunk mentor jellegű vezető lelkészekről és segítőkész esperesekről is. Viszont különbséget kell tennünk a szolgatársi és az elöljárói kapcsolatok közt, hiszen a vezetőkkel végig felemás a kapcsolat. Ezért ők másféle, inkább technikai, vezetői segítséget tudnak nyújtani.

„Nagyon fontos, hogy a lelkészi körökben egyházmegyei szinten is meglegyen ez a bizalmi közösség, hogy ismerjék a lelkészek egymás nehézségeit, és tudják támogatni egymást.”

A szolgálati kapcsolatokon túl a családi és a baráti kapcsolatok a legjelentősebbek. A fiatal szolgálók itt beszéltek hívő szüleikről, míg az idősebbek párjukról, házastársukról.

„Egy barátom máshol ifivezető, ugyanabban a helyzetben van, mint én, szóval jól ki tudjuk beszélni az élményeket, ráadásul a felkészülésben is segíteni tudunk egymásnak.”

A harmadik kategória egészen különleges, és egyúttal csodálatos lehetőséget is jelent. Ugyanis az is lelkesítő lehet, amikor mások hitbeli fejlődését láthatjuk. A régóta szolgálók már láthattak generációkat felnőni és hittanosból ifissé válni, akik később maguk is szolgálatba állíthatóvá váltak, de az ifisek kitartása, hűsége és jelenléte is óriási motiváció tud lenni.

„Maga a szolgálat az, ami feltölt. Illetve az mindig fellelkesít, amikor kézzelfogható Isten munkája mások életében.”

Istenkapcsolat

Kifejezetten triviálisnak tűnik, hogy egy ifjúsági szolgálónak kapcsolatban kell állnia az élő Istennel. Viszont az élet hozta nehézségek közepette a motiváció és a kezdeti tűz alábbhagyhat.

„Egyetlen kapcsolatnak sincs stabil intenzitása szerintem. Tehát kapcsolataink intenzitása egyszerűen változik. Nyilván van egy alap hőfok, de ez időnként forrósodik, időnként hűl egy picit, tehát nincs ebben semmi extra, és úgy gondolom, az istenkapcsolat is ilyen.”

Itt érdemes még egyszer megemlíteni, hogy a fentebb bemutatott alapkategóriák egyértelműen hatnak egymásra, és az istenkapcsolat az életünk egészére is hat. Ezért is fontos tudatosítani a szolgálókban, hogy van lehetőség kikapcsolódásra, továbbá Isten szeretete és áldása nem tőlük vagy a teljesítményüktől függ.

“Inkább azt látom, hogy az életem hullámzásával arányos, hogy mennyi időt tudok az Istennel való kapcsolatomra szánni, és ennek megfelelően könnyebbnek vagy nehezebbnek élem meg a szolgálatot.”

A személyes istenkapcsolaton kívül a szolgálat felelőssége játszik még nagyon erőteljes szerepet a motivációban, ez viszont Istenhez kapcsolódik, hiszen Ő állított be minket ebbe a munkába: „Nem mintha önmagunktól, mintegy a magunk erejéből volnánk alkalmasak arra, hogy bármit is megítéljünk; ellenkezőleg, a mi alkalmasságunk Istentől van.” (2Kor 3,5) Az elhívás tud emlékeztetni arra, hogy nem mi jelentkeztünk erre a feladatra, hanem Isten választott ki minket és állított be a munkába.

„Biztos vagyok benne, hogy nehezebb, de engem valahogy ez a felelősségtudat visz, hogy a vezető lelkész ezt a feladatot rám bízta. Megtartok valahogy egy alkalmat, és elfogadom, hogy ez most ilyen lett, ennyit tudtam kicsikarni emberileg magamból, és remélem, hogy a Szentlélek elvégzi a maradék részét.”

Összegzés

Három fő motivációs forrást ismerhetünk fel a fiatalok közt szolgálóknál. A legfontosabb a kapcsolat az élő Istennel, melyhez egyértelműen az elhivatottság és a szolgálat felelőssége kapcsolódik. Ennek a kettőnek az egyensúlya alapozza meg mindazt, ami ezek után következik, hiszen ezek nélkül értelmét vesztené az egész szolgálat. Az istenkapcsolatra alapozva beszélhetünk az emberi kapcsolatokról, melyekben támogató közeget találhatnak a szolgálók. Ennek elsődleges helye a család és a barátok. Viszont konkrét segítséget munkatársaktól kaphatnak, azonban ennek lehetősége az elöljáróktól függ, hiszen ők tudnak ifivezetői közösséget és lelkészi kisköröket létrehozni. A harmadik feltöltődési lehetőség a kikapcsolódás, azaz a tényleges pihenés és az aktív töltődés egyedül, családdal, barátokkal, hobbikon keresztül.

Meglátásom szerint azért érdemes ezekre figyelni, mert fontos, hogy ne szolgáló munkagépek legyünk, hanem elsősorban Istennel élő kapcsolatban lévő emberek. Csak így tudunk egészségesen szolgálni és megküzdeni a nehézségekkel. Ebben segíthetnek a következő kérdések: