30? 25? 40? Miért is kötjük ezt életkorhoz? A tanárt miért nem korlátozzuk életkorban, aki fiatalokkal foglalkozik egész életében? Ha már itt tartunk, miért életkorhoz kötjük az ifimunkát, miért nem adottságokhoz?

Sokkal életszerűbbnek és logikusabbnak gondolnám, ha alkalmassághoz, elhíváshoz, szakértelemhez, ajándékokhoz kötnénk, mintsem életkorhoz. Amennyire magától értetődő, hogy egy 22 éves alkalmas az ifi munkára, annyira törvényszerű, hogy egy 52 éves is alkalmas az ifimunkára. Attól, hogy a 22 éves életkorában közelebb van a célcsoporthoz az nem azt jelenti, hogy tud is velük beszélgetni, vagy akar. Nem jelenti azt sem, hogy szeretné ezt a korosztályt, sem azt, hogy tudna mit kezdeni velük. Még az is lehet, hogy egy 22 évest kifejezetten irritál egy tinédzser korosztály. Ahogy persze igaz lehet ez egy 52 évesre is.

„De egy fiatalabb szolgáló sokkal dinamikusabb, több ideje van, viccesebb és rengeteg energiája is van hozzám képest” – mondják sokszor a régebb óta fiatalok között szolgálók. A kérdés csak az, hogy mindenképpen ez a felsorolás tartalmazza a fiatalokkal foglalkozók legfontosabb tulajdonságait? Nem lehet, hogy dinamizmus mellett szükség lenne, nyugodt emberekre, akik a csendet és a megállást tanítják a fiataloknak? Nem lehet, hogy a több idővel rendelkező fiatal szolgálók mellett szükség lenne olyan példákra is, akiken látják, hogy mit jelent az időbeosztás, mit jelent priorizálni, egyszerre több dolgot az életben egyensúlyban tartani? Nem lehet, hogy vannak vicces 52 évesek is? Szükség van azokra, akiknek az életben már több tapasztalata van, akik a hitükben már évek óta járnak és megküzdöttek rengetek kihívással, kiégéssel és kísértéssel. Idősebb szolgálók – ha már annak érzitek magatokat – szükség van rátok! Ha ti nem vagytok, nincs aki átadja a következő ifivezető generációnak a tapasztalatát! Ha ti nem vagytok, akkor a fiatalok csak egy szeletet látnak a korfából, csak egy szűk metszettől tanulnak.

Ez az életkori közhiedelem tarol mindenhol, kimondatlanul lebeg minden ifimunkás felett, mint Damoklész kardja. Ez külső nyomást helyez az idősebbekre és folyamatosan azt a halk, de megállíthatatlan gondolatot ülteti el a fejekben, hogy „az ifi munkában nincs helye az idősebbeknek”. Ez a nyomás pedig évek alatt könnyen vezethet oda, hogy ki is száll az illető a szolgálatból.

Szívem szerint belekezdenék egy felsorolásba itt, hogy kiket ismerek, akik 40, 45, 50, 70 évesen az ifimunkában vannak és a fiatalok rajonganak értük. Írnám a neveket és azt, hogy milyen szívvel tudják az evangéliumot tovább adni és fiatalok csoportjait vezetni. Szívem szerint felsorolnám őket és megköszönném nekik a szolgálatukat. Aki engem ifisként felnevelt szintén nem a harmincas éveiben járt, akiktől tanultam és inspirálódtam ifi szolgálóként ugyancsak nem huszonévesek voltak. Szükségünk van rátok.

Jóel próféta figyelmeztet minket arra, hogy az örömhír átadása a fiatalok számára mindegyikünk feladata:

Beszéljétek el fiaitoknak, fiaitok meg az ő fiaiknak, azok pedig a következő nemzedéknek!

Jóel 1:3

Az evangélium továbbadása a „fiaknak” minden életkor feladata lehet, biztosan nem az életkori limit itt a szűrő!

Tim Keller szerint az elhíváshoz három dolog kell: Szükség / Hozzáértés / Lelkesedés. Kell egy helyzeti szükség az adott területen, valamilyen hiány, amibe majd a szolgáló belép, hogy ott a szolgálatával ezt a szükséget betöltse. Kell egy valamilyen szintű szakértelem, hozzáértés, amivel felkészíti magát erre a szolgálatra. És kell a személyes elhívás, tűz lelkesedés, hogy az illetőnek ehhez van is belső motivációja, elhívása Istentől. Ha ez a három teljesül, akkor beszélhetünk Ő szerinte arról, hogy elhívásunk van egy szolgálathoz. Mi lenne, ha ezentúl az ifimunkában e szerint szolgálnánk nem pedig életkori limitek és határok alapján? Mi lenne, ha mindenki azt keresné, hogy ezek közül melyik igaz rá az ifi szolgálat tekintetében? És ha esetleg mindhárom, akkor élne azzal, hogy marad vagy belép akár idősebb korában is a fiatalok közötti szolgálatba?

Kedves idősebb szolgálók, szükség van rátok! Köszönjük, hogy vagytok! Értékek vagytok Isten országában. Kérlek titeket, hogy ne szálljatok ki! Kérlek titeket, hogy együtt küzdjünk ez ellen a közhiedelem ellen.