Valószínűleg sokan fellélegeztünk az elmúlt hét során, hogy lassan láthatjuk a fényt az alagút végén. Fokozatosan enyhültek a kijárási korlátozások, megnyílhatnak a templomaink, régóta nem látott arcokat láthatunk ismét- 1,5 méteres távolságból, maszkban, kesztyűben.

Joggal vetődik tehát fel a kérdés ifivezetőkben és ifisekben egyaránt, hogy az ifikkel mi legyen?
Pár szempontot szeretnénk nektek felvillantani, amik segíthetnek a gondolkodásban.

MIT SZERETNÉNEK A SZÜLŐK? 👩‍🦰🧔

Ebben a helyzetben különösen fontos az együttműködés és a kommunikáció a szülőkkel. Valószínűleg ahány család, annyiféle reakció létezik a jelenlegi helyzetre, így annak érdekében, hogy az ifivezető iránt kiépült bizalom ne sérüljön, fontos:
– megkérdezni őket, hogy ők hova engedik, nem engedik gyermekeiket, mi fér bele és mi nem
– lehetőséget teremteni, hogy feltehessék kérdéseiket
– tájékoztatni őket a biztonsági és higiéniás intézkedésekről

MIT SZERETNÉNEK A GYEREKEK? 🧒👩‍🦱

Az elmúlt hónapok különféle hatást gyakoroltak a különféle megküzdési stratégiákkal és mentális állapottal rendelkező fiatalokra. Valakik nagyon könnyedén vészelték át ezt az időszakot, valakiket azonban jobban megviselt. Vannak olyanok, akik alig várják, hogy minden visszaálljon a normál kerékvágásba, vannak azonban olyanok, akik szoronganak, félnek még társaságba menni – de ezt nem szívesen vallják be társaiknak, mert ciki… Olyan közös utat, vagy többféle alternatívát kell találniuk tehát a csoportoknak, ahol mindenki biztonságban érezheti magát. (pl. létszám, helyszín tekintetében) és ahol lehetőség van még tartózkodni a személyes találkozásoktól, ha valakinek ez gondot okoz.

MIT SZERETNÉL TE? 👈

Te ifivezetőként, aki felelősséget vállalsz a gyerekekért:
– Hogyan tudod elképzelni az alkalmakat?
– Mi kell ahhoz, hogy te biztonságban érezd magad?
– Tudod-e felelősséggel teljesíteni a higiéniás előírásokat és be tudod-e kamaszokkal tartatni azokat? (pl. nincs ölelés, puszi, közös mosdóhasználat stb.)
– Jobbnak érzed-e ha egyelőre még online maradtok, hisz erre is van lehetőség, vagy megvannak a feltételek (az előző két szempontot figyelembe véve is) fizikailag és mentálisan is, hogy személyesen találkozzatok?

LEHETSÉGES LEHETŐSÉGEK 💡

Lassan, lépésről lépésre vissza a „normálisba”?
– kisebb létszámú csoportokkal (nem 20-an, csak 5-en először)
– párhuzamosan rövidebb, lazulós offline találkozások és hosszabb online ifik
– nem zárt térben, hanem szabadtéren 🌿
– (ima)séta, templomkerti ifi, bicózás, közös túra

Ti hogy vagytok ezzel?