(Nem annyira) csendes éj…

Advent és Karácsony az év legszebb, legbékésebb időszaka. 

Vagy mégsem? Rengeteg konfliktushelyzet és plusz teher jöhet és jön ezzel az időszakkal ifisek, szolgálók, ifivezetők, lelkészek számára egyaránt.

Ez a cikk azért született meg, hogy az ifimunkásokat segítse szakmailag és lelkileg. Nézd meg, miben tudsz segítséget kérni az Ifi Ambulancián →

Önmagában azzal a vélt vagy valós elvárással nehéz lehet megküzdeni sokaknak, hogy ilyenkor még szeretetteljesebbnek, békésebbnek, örömtelibbnek kell lennie egy igazi kereszténynek, gyakran mégsem tudják ezt igazán átérezni. Az első és legfontosabb lépés annak a belátása, hogy ez a küzdelem valós, és sokkal gyakoribb és természetesebb, mint gondolnánk. 

Az iskolai terhek ilyenkor halmozódnak fel – gimisek számára a félévzáró, a téli szünet előtt még gyorsan megíratott dolgozatok, számonkérések, egyetemistáknak a vizsgaidőszak jelenti az elsődleges kihívást. Ki tudna két vizsga és három témazáró között elcsendesedni és minden stresszt félretéve csak Istenre figyelni, az ünnepre hangolódni?

Felnőtt dolgozóként, főleg családos emberként sem egyszerűbb a helyzet. Legyen az a munkahelyi év végi hajrá, az ajándékvásárlás – sütésfőzés – takarítás – karácsonyfaválasztás – díszítés malmában őrlés, vagy a kettő együtt, sehogy sincs benne egy nyugodt félóra. 

Ifiszolgálóként még nagyobb lehet a teher. Hogyan lesz tökéletes az ifikarácsony? Hogyan lehet példát mutatni az ifiseknek, segíteni az ő készülődésüket, elcsendesedésüket, miközben a saját életünkben is nehéz ezt megélni? Egyszerre készülni az ünnepi alkalomra és a családi estére dupla munka, és így sokszor dupla stressz, a lelkészi feladatok hatalmas hegye megmászhatatlannak tűnik…

A sok feszültség miatt régóta bujkáló konfliktusok robbannak ki ilyenkor, és nehéz nem kifulladtan, a legutolsó idegszálon táncolva leülni Szenteste a vacsoraasztalhoz. De mielőtt örökre letiltanának az Ifjúságépítők oldaláról, hadd fordítsam ezt a panaszlevelet egy pozitívabb, megoldásközpontúbb irányba. Nem azt mondom, hogy mindez kikerülhető, és stresszmentessé varázsolható Advent és Karácsony. De abban biztos vagyok, hogy az erről való őszinte beszélgetés, az egymásra és a saját határainkra való odafigyelés, a “tökéletesen keresztényi készülődés” elvárásától való elfordulás könnyebbséget hozhat. Krisztus nem azért született meg, hogy Őt ünnepelve még a szokásosnál is jobban kifacsarjuk magunkat, vagy hogy ezzel még egy terhet tegyen a nyakunkba. Nem baj, ha nem vagyunk példásan békések és örömteliek, ha az agyunkra megy a tömeg a plázában és fárasztó megszervezni, hogy ki hozza az üdítőt az ifikarácsonyra. 

Szabad nehéznek megélni ezt az időszakot, mert az – Istennek hála, ha valakinek nem! Különösen is sok ilyenkor a teher mindenkin, és erről ne féljünk beszélni, ne féljünk segítséget kérni. Ha pedig azon kevesek közé tartozunk, akiknek békés és idilli a készülődés, akkor forduljunk oda a társainkhoz, és könnyítsünk az ő terheiken. 

A megújuló Ifi Ambulancia is ezért van, hogy fordulhasson hozzánk minden ifjúsági munkában szolgáló, aki megterheltnek érzi magát, és meghallgatásra, tanácsra, segítségre lenne szüksége. Ha támogatásra vágysz, írj nekünk!

A cikket Nyikos Anna írta.

A cikket írta: Nyikos Anna

Anna vagyok, pszichológus, coach és Refisz-munkatárs. Végtelen lelkesedéssel tölt el, ahogy minden nap egyre több részletét ismerhetem meg Isten teremtett világának az embereken keresztül, akikkel találkozom, és szeretnék ezzel a sokszínűséggel jelen lenni a hivatásomban is. Volt már lehetőségem szolgálni fogyatékkal élők, anyaotthonban lakók, elítéltek és ifisek között is – és mindenhol Isten egyenlő, válogatás nélküli szeretetét láthattam és tapasztalhattam meg. Ezt a tapasztalatot és ajándékba kapott szeretetet igyekszem továbbadni, még ha sokszor nagyon ügyetlenül is.