“Ha szülőként vagy ifi vezetőként azt szeretnénk hogy gyermekünk vagy fiataljaink szíve Krisztus és az ő evangéliuma felé forduljon, valamit kezdenünk kell azzal, hogy a kultúra magától értetődő igazságként misztifikálja a hiedelmeket.

A fiatalok mindennap órákat töltenek a közösségi médiával, ahol magával ragadják őket a szekuláris modernség világnézetét közvetítő történetek, beszámolók, filmek, videók, reklámok és zenék hullámai.

Ha azt hisszük, elég, ha hetente egyszer istentiszteletre visszük vagy ifi re küldjük a következő generációt, és máris sikerült meglovagolni a hullámokat és értelmes keresztény emberré formálni fiataljainkat, akkor nagyot tévedünk. Ezzel valószínűleg csak azt érjük el, hogy “szívének szokásai”, ösztönös beidegződési teljesen elválnak azoktól a bibliai történetektől, amelyekben nyilvánosan még hisz. Tízes évei végén, egyetemista korában azonban a kereszténység egyre valószerűtlenebbnek tűnik majd a szemében.”

Mit tehet a szülő és az ifi vezető?

Tim Keller – Jame D. Hunter szociológus kutatásai alapján – Martin Luther King példáját hozza, akit egy olyan szilárd közösségnek köszönhetünk, amelyik valóban megtestesítette és megélte világos erkölcsi látását, amely arra épült, amit a világ eredetéről, az ember identitásáról és céljáról hittek. A közösség megtartó ereje a példa. Egy osztályterem képtelen megvalósítani ezt, a család azonban képes, különösen, ha beépül egy gyülekezet közösségébe.”

Tim Keller: Születés (28-30. oldalak)