Miért égnek ki az ifivezetők?

Te mibe fáradsz bele a legjobban? 😕😵

Egy júniusi ifjúsági kutatás alapján az elszigeteltség / magány, a lelki kiüresedettség, a vezetőlelkésszel való nehéz zöld ágra verődés és a túl sok kritika az a négy fő indok, ami miatt az ifjúsági vezetők kiégnek.

A kutatásba fizetett ifjúsági munkásokat, lelkészeket, félállású szolgálókat és önkénteseket is bevontak. Az önkéntes szolgálók nagy része az alkalmatlanság érzését és a vezetővel való nehézségeket jelölte meg kiégése fő indokának.

A kiégés indokai között szerepelt még a bizalomvesztés önmagukban és a szolgálatban, a képzetlenség érzése, a megfáradás, a szétszórtság, szétszakadozottság érzete, a családokkal való feszült viszony és a fizetett munkatársaknál az anyagi juttatások alacsony volta.

A kutatók arra jutottak, hogy a magány és kiüresedés érzését az okozhatja, hogy a gyülekezetekben kevés figyelem jut a szolgálóra és az ifi szolgálatra, és ez a jelentéktelenség, alulértékeltség megéléséhez vezet. A megkérdezettek véleménye alapján az ifimunkára úgy tekintenek sok helyen, mint az első lépcsőfokra az ennél sokkal fontosabb szolgálati területek, célok felé.

Emellett a kiégés enyhítésének kulcsát keresve arra is rámutatnak, hogy a személyes lelkiség megélése és a csendesség előtérbe helyezése segíthet megelőzni a kiégést.

Az ifjúsági munkások átlagosan 14-18 hónap után otthagyják szolgálatukat és kilépnek. A kutatásban résztvevők 41%-a ennek hatására sajnos semmilyen más szolgálatba nem kezd bele a gyülekezetben ezt követően.

A legtöbb ajánlás szerint ilyen esetben érdemes a közösségben egy pártfogót találni, aki mentorál és kísér ebben a helyzetben, fejleszteni az időbeosztásunkat és sokkal komolyabban venni a kegyességünk gyakorlását. Ennél kifinomultabb gondolat az, hogy érdemes a saját határainkat újrafogalmazni, őszintének lenni a szolgálatban lévő társakkal, bátorítást kérni, személyesen fejlődni, amiben tudunk és konkrét kereteket kialakítani, kérni a szolgálatban.

„Ő [Isten] a földkerekség teremtője, nem fárad el, és nem lankad el, értelme kifürkészhetetlen. Erőt ad a megfáradtnak, és az erőtlent nagyon erőssé teszi. Elfáradnak és ellankadnak az ifjak, még a legkiválóbbak is megbotlanak. De akik az ÚRban bíznak, erejük megújul, szárnyra kelnek, mint a sasok, futnak, és nem lankadnak meg, járnak, és nem fáradnak el.” (Ézsaiás 40:29-31)

Talán a tanév vége a megfáradás csúcspontja a legtöbbek számára. És pont a nyár új lehetőséget adhat számunkra a feltöltődésre. Neked mi okozott kihívást az ifi munkában és mivel töltődsz fel a nyáron?

Az eredeti kutatás címe:
Burnout among Christian Youth Workers: A Cross National Analysis – June 2020 – Len Kageler, Ph.D., Mike Severe, Ph.D. and Faith Argeropolis, B.S

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.