Íme egy belső reflexió, ami azt gondolom, minden fiatalokkal foglalkozó számára gondolatébresztő. Engem önvizsgálatra indított a legutóbbi élményem. Íme egy imádság.
5+3 év ifiszolgálat után újra és újra ráébredek, milyen rejtett vágyaim, motivációim vannak a fiatalok közötti szolgálatban, és mi az, ami a valódi célról eltereli a figyelmemet. Elmúlt héten egyik társam vezette az ifit, bibliatanulmányozást tartottunk, de figyelve a fiatalokat, elterelődtek a gondolataim, és valahogy megfogalmazódott bennem: igazából vágyom arra, hogy példaképük, tanácsadójuk legyek, akit tisztelnek, felnéznek rá. Igazából sokszor szeretném, ha a tudásom, jellemem, személyiségem miatt követnének. Velem nevessenek, és humorom a non plus ultra legyen a számukra. Igazából, amellett, hogy vágyam, hogy Jézust megismerjék, közösségé formálódjanak, tanítvánnyá váljanak, amellett sokszor mindezt titkon mégis elvárom tőlük és ezért küzdök. És tudom, onnantól, hogy a magam egója, népszerűsége a tét, mind az ifi, mind én célt fogunk téveszteni. Ezt hiába várom tőlük, nem is adhatják meg és nem is lenne jó, ha megadnák. Akkor egy nárcisztikus vezetői kultúra alakulna ki, bálványozással magam felé, részükről pedig a vezető felé. Mindenhogyan elhibázott ez a vágy. Persze fakadhat ez abból, hogy a fiatalokkal foglalkozó szolgáló kapja a legkevesebb pozitív visszajelzést, megerősítést, de mindez mindegy és csak kifogás. És persze semmi gond azzal, ha valakit tisztelnek, szeretnek, itt most a “vakfoltként” működő titkos motivációkról van szó. Éppen ezért íme egy bűnvalló imádság, amit magamban, magamnak fogalmaztam meg Assisi Szent Ferenc imája alapján. Ha mindez viszont rád is igaz, akkor élj vele, legyen áldássá.
Uram, adj türelmet,
hogy kivárjam a fiatalok életében a te munkádat.
Adj alázatot, hogy mindezt ne helyetted akarjam elvégezni.
Adj bátorságot, hogy meglássam, amikor önös érdekek vezérelnek.
Adj bölcsességet, hogy mikor szólok, a te nevedben,
és ne a magam dicsőségére szóljak.
Uram, tégy engem követőddé,
hogy a fiataloknak is a te követésedet tudjam felmutatni.
Uram, tégy engem szolgává, hogy te légy példaképpé.
Uram, tégy engem ifivezetőddé,
hogy alkalmas legyek ott, ahol alkalmatlannak érzem magam,
hogy csendben legyek ott, ahol hallgatni kell,
hogy összekössek ott, ahol széthúzás van,
hogy megszólaljak ott, ahol a legnehezebb,
hogy fényt gyújtsak ott, ahol sötétség uralkodik,
hogy támasz legyek ott, ahol gond tanyázik.
Ó Uram, segíts meg, hogy törekedjem,
nem arra, hogy engem tiszteljenek, hanem hogy én tiszteljek,
nem arra, hogy megértsenek, hanem arra, hogy én megértsek,
nem arra, hogy szeressenek, hanem hogy én szeressek.
Mert aki így ad, az kapni fog,
aki elveszíti magát, az talál,
aki megbocsát, annak megbocsátanak,
aki meghal, az fölébred az örök életre.
Ámen.